Elemzésben jártak utána, veszélyben van-e a sajtó szabadsága

Május 3-án ünnepeltük a sajtószabadság világnapját, ami jó apropót ad arra, hogy megannyi orgánum több oldalról elemezze az újságírók és az újságírás helyzetét ebből a szempontból. Így tett a Faktum tényellenőrző portál is. Elemzésükben megnézték például, milyen garanciák kapcsolódnak a sajtószabadsághoz az Európai Unióban, ezek milyen ellentmondásoktól terhesek, illetve kitérve a technológiai fejlődés, elsősorban a mesterséges intelligencia által okozott új problémákra is.

Mint fogalmaztak, az elmúlt évtizedek azt is megmutatták, hogy a viszonylag egységesen szabályozott európai médiatérben is hatalmas különbségek alakulhatnak ki – politikai szempontok, aktuális értékválasztások mentén – az értelmezésben, különösen olyan kérdésekben, hogy mi számít  gyűlölködő tartalomnak, ami nem érdemes a védelemre.  

Az összeállításban ismertették, hogy

A gyakorlatban azonban a tagállamok eltérő módon szabályozzák sajtó működését. Általában a közérdek, a közbiztonság és a személyiségi jogok védelme érdekében, illetve sokfelé elterjedt a gyűlöletbeszéd elleni fellépés, amelynek mentén esős korlátozásokat vezethetnek be a demokratikus nyilvánosság csonkításában érdekelt hatalmi központok – hangsúlyozta a portál.

„A nemzetközi kritikák gyakran nélkülözik az objektivitást”

Elemzésükben arra is felhívták a figyelmet, hogy a sajtószabadság kérdésének másik és ugyancsak gyakran napirendre vett területe a kormányzati és ellenzéki pozícióban lévő közszereplők közötti konfliktus. „Előbbiek sok esetben törekednek arra, hogy a véleményeiket ne csak a velük amúgy is szimpatizáló sajtó tükrözze, de megjelenjen a közszolgálati médiában is, illetve sok esetben nyújtanak bújtatott kormányzati támogatásokat olyan médiumoknak, amelyek helyeslően vagy támogatóan követik a kormányzás egyes lépéseit”.

Ezzel szemben az ellenzéki politikai körök Európa számos országban akkor is ilyesféle visszaélésekkel vádolják a kormánypártokat, ha azok semmiféle kiemelt segítséget nem nyújtanak a kormányzatot támogató sajtónak. 

 – írták.

A Faktum továbbá arra is kitért, hogy a politikai bizalmatlanságot súlyosbítja az európai pártpolitizálás, európai pártcsaládok befolyása alatt álló független intézetek, NGO-k, vagy éppen európai intézmények pártos véleményformálása. „A nemzetközi kritikák gyakran nélkülözik az objektivitást, sokszor tényleges kutatások helyett sajtóhírekre vagy politikai sugalmazásokra támaszkodnak, de az is előfordul, hogy kimondottan politikai megrendelésre születnek meg” – emelték ki.

Veszélyeket is hordozhat a mesterséges intelligencia

Végül kitértek a mesterséges intelligencia torzító hatásaira. Rámutattak, hogy gyakran felmerül e technológia kapcsán, hogy az használható hamis vagy félrevezető információk terjesztésére. Államigazgatási szereplők vagy technológiai cégek a mesterséges intelligenciát újságírók és polgárok tömeges megfigyelésére használják, ami visszatartó hatást gyakorol a szólásszabadságra. De az elemzésben azt is megjegyezték, hogy 

így az információk hatalmas kapuőreivé válnak. 

Valamint azt is hozzáfűzték, hogy egyre nagyobb aggodalomra ad okot az is, hogy a mesterséges intelligencia túlságosan hasonlóvá teheti a globális médiát, csökkentheti a különböző nézőpontokat, és kiszoríthatja a kisebb médiaorgánumokat. Miközben ugyanis a mesterséges intelligencia a nagyobb, tőkeerősebb médiaszervezeteket segítheti a feladatok automatizálásával,hatékonyságnöveléssel, az elérési csatornák eredményesebb működtetésével, de akár az újságírói tartalmak díjazás nélküli újrahasznosításával is, addig a kisebb médiumok helyzete meggyengülhet, hiszen az egyenlőtlen verseny elvonja a bevételt a független médiától technológiai platformok és mesterséges intelligencia alapú vállalatok felé terelve a profitokat – olvasható a tényellenőrző portálon.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay

***